A fahéjnak fája, vagyis a fahéjfa Dél-Ázsiában, Dél-Kínában, Burmában, Indiában és Srí Lankán őshonos dúsan ágas, örökzöld kisebb méretű fa. A fahéjfa magassága a 10-13 métert is eléri, de a termesztésben sohasem engedik 3-4 méternél magasabbra nőni. Bőrnemű levelei keskeny lándzsásak, hosszúkásak, kihegyezettek, általában 15 cm hosszúak, kihajtáskor élénk piros színűek. A trópusokon, ültetvényeken széltében termesztik.
A növény fűszerként felhasználható része a szárított belső kérge (Cinnamomi cortex). Leveléből illóolajat nyernek (Aetheroleum cinnamomi), mely a kéregből szerzett olajjal azonos hatású, de enyhébb. Ezt a kérget a 3 év alatti fák fiatal ágairól hántják le.
A történelem során utazók vitték Egyiptomba, ahol – mágikus hatást tulajdonítva – balzsamokba keverték, s a héberek, görögök és a rómaiak fűszernek és illatszernek használták, valamint különféle emésztési zavarokat orvosoltak vele. A keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A 12. században megerősödött a fahéjnak tulajdonított gyógyító hatásának hite, ugyanis a német rendfőnöknő Hildegárd, már homloküreg-gyulladásra, megfázásra, és náthára is javasolta használatát. A 17. században azonban Európában ismét csak a konyhában alkalmazták. Gyógyító képességeit a 19. században fedezték fel újra, gyomor- és méhbántalmakra használták. Később már felfúvódás, hasmenés, hányás és emésztési zavarok ellen is ajánlották. A méhre gyakorolt hatásáról különböző véleményen vannak. Japán kutatók szerint csökkenti a vérnyomást.
Hatóanyagai: illóolajat, cseranyagot, gyantát, nyálka-és gumianyagokat, valamint két inszekticid vegyületet tartalmaz. Illóolajának fő komponense a fahéj-aldehid, ezen kívül tartalmaz még eugenolt, fahéjsavat, eugenolacetátot, linaloolt, kámfort is.
Hatásai: A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért gyakran használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. A kéreg antibakteriális, összehúzó, szélhajtó, görcsoldó és hányáscsillapító. Az illóolaj pedig antibakteriális, antivirális és antifungális hatású. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását.
Kérgét és olaját a népi gyógyászatban gyakran használták étvágytalanság, hasmenés, gyomorgörcs, emésztési zavarok, hányás, mentsruációs panaszok, meghűlés, asztma, lumbágó stb. panaszok kezelésére.
Teakeverékként segítette az étvágy és emésztés javulását, erősítette a gyomrot, javította a szájüreg gyulladásos folyamatainak (fogíny- és szájnyálkahártya) gyógyulását. A gasztronómiában nem csak aromás íze miatt adagolták szívesen süteményekhez és tortákhoz, hanem azért is, mert segített megemészteni a zsírokat. Koleszterincsökkentő és antioxidáns hatásukat is igazolták. Egyéb kedvező tulajdonsága, hogy a benne lévő tannin miatt megállítja a vérzést és a hasmenést. Javítja a vérkeringést, ezért csökkenti a hűléses betegségek tüneteit. Fokozza az inzulin hatékonyságát, javítja a glükóz-toleranciát, így cukorbetegek számára előnyös a fogyasztása. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt is.
Felhasználják fűszerezésre, a dohányiparban, valamint a kozmetikaiparban, illetve parfümök készítésénél is. A fahéj leveléből nyert illóolajat kóla típusú üdítőitalok, szappanok előállításához használják.
Külsőleg alkalmazva: bedörzsölésként a fahéj illóolaj kiválóan alkalmas különböző rovarcsípések és rovarok ellen. Felsőlégúti betegségeknél párologtatóba vagy diffuzorba cseppentve. Fogínyvérzésnél, fogíny-gyulladásoknál a szájvízbe keverve öblögetésre. Izom- és ízületi fájdalmak csökkentésénél masszázsolajba keverve.
Lelki hatásai: Hatékony gondűző, biztonságérzetet ad, feszültség oldó, ezáltal javítja a közérzetet.
Forrás:
- Gyógy- és fűszernövények – Bernáth Jenő – Németh Éva – Mezőgazda Kiadó – ISBN:978 963 266 493 8; – 2007
- Illóolajokkal az egészségért – Temesvári Gabriella – BioTer Bt. kiadása – ISBN: 963 00 2508 6; – 2003
